A csőátmérő, áramlási sebesség, áramlási sebesség, nyomás kapcsolata

Először is, áramlási sebesség = áramlási sebesség × a cső belső átmérője × a cső belső átmérője ×π÷ 4; így az áramlási sebesség és az áramlási sebesség alapvetően egy másik paramétert tud kitalálni az egyik ismeretében.

De ha ismert a D csőátmérő és a P csövön belüli nyomás, ki lehet számítani az áramlási sebességet?

A válasz: még nem találja a csőben lévő folyadék áramlási sebességét és áramlási sebességét. Azt képzeled, hogy a cső végén van egy szelep, és ha zárva van, akkor P nyomás van a csőben, és a csőben az áramlási sebesség nulla.

Tehát a csőben lévő áramlási sebességet nem a csőben lévő nyomás határozza meg, hanem a csőben lévő nyomás lefelé dőlése az út mentén. Ezért feltétlenül adja meg a cső hosszát és azt, hogy mekkora a nyomáskülönbség a cső mindkét végén, hogy megtudja a cső áramlási sebességét és áramlási sebességét.

Ha egy csőben a nyomás és az áramlás közötti kapcsolat minőségi elemzési szempontból egyenesen arányos, vagyis minél nagyobb a nyomás, annál nagyobb az áramlás. Az áramlási sebesség egyenlő az áramlási sebesség és a szakasz szorzatával. A cső bármely szakaszán csak az egyik végéről jön a nyomás, vagyis a nyomás iránya egyirányú, és ha a nyomás irányában a kimenetnél zárva van (a szelep zárva van), akkor a csőben lévő folyadék tiltott állapotban van. Ha a kimenet nyitva van, annak áramlási sebességét a csőben lévő nyomás határozza meg.

A kvantitatív elemzéshez lehetőség van manométer, áramlásmérő felszerelésére, vagy az átfolyási kapacitás mérésére hidraulikus modellkísérletek segítségével. Nyomócső áramlás esetén számítással is megkapható, és a számítási lépések a következők:

1. Számítsa ki a csővezeték S fajlagos ellenállását! Ha régi öntöttvas csőről vagy régi acélcsőről van szó, akkor a Shevelev-képlet segítségével számíthatja ki a csővezeték fajlagos ellenállását s=0,001736/d^5,3, vagy használhatja az s=10,3n2/d^5,33 kiszámításához, vagy ellenőrizze a megfelelő táblázatot;

2. Határozza meg a H=P/(ρg) magasságkülönbséget a csővezeték két vége között! Ha vízszintes h esés van (ami azt jelenti, hogy a csővezeték kezdő vége h magasabban van, mint a vége), akkor H=P/(ρg) h

A képletben: H: m-ben; P: a nyomáskülönbség a cső mindkét végén (nem a nyomás egy bizonyos szakaszon), P Pa-ban van;

3. Számítsa ki a Q áramlási sebességet: Q = (H/sL)^(1/2)

4, áramlási sebesség V=4Q/(3,1416 * d^2)

ahol: Q — áramlási sebesség, m^3/s-ban;

H —— A cső elején és végén lévő vízmagasság különbsége m-ben;

L —— hossza a cső elejétől a végéig, m-ben.

Megjegyzés: A felső sor az áramlási sebesség

A fenti táblázat közepén található nagy adat a forgalom

A bal szélső sor a vízvezeték névleges átmérője

Kérdés: "Melyiket válasszam ennyi áramlási sebesség mellett?"

Ne siess... Nézd meg az alábbi táblázatot (nyitott rendszer és zárt rendszer között van különbség)